Főzni vagy nem főzni? Generációk és konyhájuk

Ott gyűlt össze mindenki – nem igazán volt ez összefüggésben azzal, hogy volt-e éppen étkezés, vagy sem. Egyfajta társasági hely volt, ahol az asztalhoz leülve a család élte a mindennapi életét. Na és persze a mama főzött és sütött mellettünk, folyamatosan. Ha bent volt a házban, napközben mindig a konyhában volt, és mindig volt valami olyan folyamat, amit csinált. Legyen az süteménykészítés, száraztészta gyártása, egy húsleves előkészítése, hús sütése – bármi.

Édesanyám, már városi asszonyként is sokat időzött – az akkor még jellemzően külön helyiségben lévő, zárt – konyhában. A főzés-sütés mindennapjaink részévé vált. Ott írtam a házit, vagy közösen keresztrejtvényt fejtettünk míg megkelt a tészta. Itt koccintottak a férfiak mielőtt belefogtak a szüretelésbe, és ide ültek le kártyázni, ha végeztek. Persze olyankor senki sem tehette be a lábát, amikor olyan koncentráció-igényes munka zajlott, mint a rétes készítés, – az igazi, kézzel húzott fajta.

És mire használjuk ma a konyhát? Mintha a világgal együtt ez is kitárult volna – nagy, amerikai konyhák a jellemzőek, szép, funkcionális és design elemekkel is tarkított megoldásokkal. Rengeteg a gép, amely a kényelmünket szolgálja. Az időnk lett a legdrágább manapság – és az időnket a konyhában a lehető leghasznosabban akarjuk eltölteni. Ha családunk van, akkor meg pláne jellemző a hatékonyság fontossága – ezen a területen is.

A fiatalabb generációk pedig még kevesebb időt töltenek a konyhájukban – esetleg egyedül élnek és ez a helyiség inkább baráti összejövetelek helyszíneként szolgál még. Nem igazán főznek. Sokat vannak távol a lakásuktól, más az életük tempója – más így a konyhájuk is. A megváltozó igények sokféle megoldást hoznak létre. Ma már a konyha tervezésekor és kivitelezésekor minden igényre tudunk reflektálni – és sokkal könnyebben megtalálhatjuk a nekünk megfelelő megoldásokat.